Diavetítő

 

 

A való világban van egy szellemileg gyenge
és küllemre is más kinézetű barátom,
olyan akit általában kerülnek az emberek.
 Itt nálunk a szociális otthonban él,
és időközönként meg látogat bennünket.
Én mindég meg kínálom egy kávéval, enni adok neki
és néha egy kis apró pénzt,
hogy tudjon venni magának egy kávét,
vagy éppen amit meg kíván.
A férjem egy két pohárka borral kínálja
ha disznót vágunk mindég hagyok neki egy darabka szalonnát,
mert nagyon szereti.
Nekem ez egy titokban befogadott család tag,
amiről senkinek nem beszélek.

Én őszintén tiszta szívemből szeretem,
mert olyan belső értéke van ami nagyon sok emberből hiányzik,de nála ez a külleme miatt nem tudott a felszínre tőrni.

Nagyon meleg őszinte kézfogása van,
a tekintetében meg őszinte tiszta szeretetet
és az ártatlanságot.
Egy idő óta nem jelent meg nálunk, már hiányoltam, de megtudtam,hogy combnyaktöréssel kórházban került.
Ma el mentem meg látogatni,
mert úgy érzem a jelenlétem segít a gyógyulásában.
Ezt az örömöt és a boldogságot soha nem tudom el felejteni!
Amikor meg látott ki virult az arca szinte meg szépült,
az öröm és a boldogság át járta a lényét
és egy nagyon szép embert láttam benne!
Én soha nem felejtem el azt a meleg kézfogását,
amivel meg köszönte a látogatásomat.
Most nagyon- nagyon boldog vagyok és jól érzem magamat,
mert úgy érzem, hogy valakinek adtam egy néhány percnyi boldogságot,
de én annál sokkal többet kaptam!!!
Nekem ez a történet egy szép karácsonyi ajándék,mert nem csak adtam hanem kaptam is...
A következő gyönyörű verset, egy kedves barátomtól kaptam, fogadd szeretettel.


 

Karácsonyi óhaj:

Mikor karácsonykor a fenyőre nézek,
Szívem táján sok-sok furcsaságot érzek.
Egyszerre van jelen szomorúság, bánat,
Mert nem köszönthetem édesanyámat.
Szánalom azokért, akik az utcán laknak,
Mert Ők szeretetet senkitől sem kapnak,
Megnyugvás, hogyha a családomra nézek,
Hála a jó sorsnak, hogy Ők velem élnek!
Köszönet, mert sok szép ajándékot kaptam,
És hatalmas öröm, hogy én is adhattam!
És elgondolkodom. Mindenki így érez?
Legalább most egyszer megy a jó szülékhez?
Ad-e egy tál levest annak ki éhezik?
Tőle a családban mindig megkérdezik:
Nem vagy éhes kedves? Nem akarsz pihenni?
Vagy egy nyaralásra velünk együtt menni?
Kap-e meglepetést? S lázas izgalommal
Készül-e másoknak kedves ajándékkal?
Itt e Földön én is páros lábbal állok.
Látom elvadulni ezt a szép világot.
De a lelkem mélyén él még egy kis remény,
Hogy nincs mindenkinek kő a szíve helyén!
Bízom hát a szépben, jóban, emberségben,
És az angyalokban odafönn az égben.
Akik megmutatják kinek mit kell tenni,
Ahhoz, hogy mindenki boldog tudjon lenni.
És mert versem címe: karácsonyi óhaj,
A számat elhagyja most egy gyenge sóhaj:
Legyen egész évben minden nap karácsony,
S öröm legyen élni ezen a világon!/Tomtom/

Telka. 2008. December.

Az említett személy időközben örökre el ment.

Nyugodjon békében.

Menüdoboz